Óbudai Múzeum

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player
Eseménynaptár

„ÓBUDÁRA NÉZVE
NAGY VÁLTOZÁS ÁLLOTT BE”
Harrer Pál és a városegyesítés kora

Harrer Pál hivatali pályafutása szorosan kapcsolódik Óbuda 19. századi közigazgatási, jogi változásaihoz. 1848-ban nyerte el az óbudai tanácsnál megüresedett írnoki állást, amellyel megkezdődött több évtizedes városi szolgálata. Óbudát 1850-től közigazgatásilag Budához csatolták, és az addigi óbudai jegyző budai tanácsnok lett. Így az Óbudán üresen maradt jegyzői tisztségre 1850. január 1-től Harrer Pált nevezték ki. 1872. november 10-én választották meg Óbuda első polgármesterévé, e tisztséget 1873 novemberéig, a főváros megalakulásáig töltötte be. Harrer Pál sikeresen képviselte Óbuda érdekeit Pest, Buda és Óbuda fővárossá egyesítésének előkészítésében, majd Budapest megalakulását követően megkezdődött az akkor még falusias képet mutató Óbuda városiasodása és felzárkózása a főváros fejlettebb részeihez. Az új időszaki kiállítás bemutatja a városrész városegyesítést követő évtizedekben végbemenő fejlődését, Óbuda ipari külvárossá alakulását. Ekkor épült meg a Gázgyár, a Dohánygyár, a Hajógyár, a Szeszgyár. Képet kapunk az egészségügy, az oktatás és a közlekedés fejlődéséről. Megismerjük az óbudai színházi élet és színjátszás történetét és megtudhatjuk, hogy meddig volt szükség lámpagyújtogatókra Óbudán, hogy mik voltak az első érettségi vizsga tételei 1910-ben a Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban és, hogy mióta áll a városháza a mai helyén a Fő téren. Mindezt nem csak a hagyományos „falszövegek” vagy a már megszokott kiállítás vezető formájában. Az Óbudai Múzeum új időszaki kiállításához egy interaktív tér is épült, amely minden korosztály számára megkönnyíti és élvezetessé teszi Óbuda e fontos korszakának megismerését, és a városrész fejlődését nagyban elősegítő első polgármester emlékének megidézését.

A kiállítás 2012. május 4-től 2013. január 31-ig tekinthető meg.

 

 

Archívum

 

A Dunky Fivérek és a film,
avagy a kolozsvári némafilm aranykora

2011. december 1-től 2012. január 29-ig
2012. március 31-ig meghosszabbítva

Dunky testvérpár – Kálmán és Ferenc voltak az eddig ismert első standfotósok az Osztrák-Magyar Monarchiában. 1913-tól rendszeresen foglalkoztatták a Dunky fivéreket filmek forgatása alkalmával Kolozsvárott. Ők készítették el a filmek jelenetfotóit vagy más néven standfotóit. A Dunky Fivérek és a film, avagy a kolozsvári némafilm aranykora című kiállítás a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) gyűjteményéből válogat.

A Bubik

2011. december 1-től 2012. január 29-ig
2012. március 31-ig meghosszabbítva

Izsák Mária fotográfus kiállítása, Bubik István színművészről készített fotóiból, az Óbudai Múzeum kávézójában.

 

 

 

 

 

Kép-arc

Az óbudai születésű Sárospataki Györgyi az Árpád Gimnáziumban szerzett érettségi után az MTI-nél helyezkedik el, majd elvégzi a Práter utcai szakmunkásképző fényképész szakát. A képzettség megszerzése után hét éven keresztül a Magyar Távirati Iroda munkatársa, majd 1976-tól a Magyar Televízióban laboráns, később televíziós munkatársként dolgozik. Eközben elvégzi a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újságírói iskolájának fotóriporteri szakát. 27 éven át dolgozik az MTV főállású fotósaként. Ezzel egy időben a Film Színház Muzsika, a Képes Újság, a Filmművészet, a Rádióújság, valamint a Muzsika című hetilapok publikálják felvételeit. Szabadúszó fotográfusként jelenleg is dolgozik filmes produkciókban. 2004-től az Óbudai Múzeum felkérésére műtárgy és eseményfotókat készít.

 

 

 

 

 

 

Kövesd
a kiállítás
gasztrobloggját
ITT!

"Isten veletek, ti boldog Vendelinek!"
avagy
az óbudai vendéglátás aranykora 2011. március 25. – 2011. október 31.

Hajdanán Óbuda a kulináris örömök, a mulatozás, a gasztronómiai élmények színhelye volt. Szívesen jártak ide az ínyencek és a gavallérok Pestről és Budáról is kikapcsolódni, mulatozni. Mi adta a híres óbudai vendéglátás eszenciáját, mikor és mitől volt aranykor az aranykor, és kik is voltak azok a Vendelinek? A kiállítás megidézi Krúdy Gyulát, a Kéhli, a Sipos, a Bürgermeister, a Gigler, a Fahn, a Weber, a Nedeczky vendéglőket (és hosszan sorolhatnánk tovább), ahol mindig házias ételeket, jó borokat szolgáltak fel miközben szólt a sramli zene. Ezt a korszakot eleveníti fel az Óbudai Múzeum új időszaki kiállítása. A kiállítás nyitvatartási ideje alatt (2011. március 25. - 2011. október 31.) az óbudai vendéglátáshoz, gasztronómiához kapcsolódó programokkal, családi nappal,  múzeumpedagógiai foglalkozással vártuk a látogatókat. .

"Lengyel hercegnő – Magyar Királyné" (2010. március 22. –
2010. október 31.)

Az időszaki kiállítás a lengyel származású Piast Erzsébet alakját és az általa sokrétűen támogatott középkori Óbuda városát mutatta be. Erzsébet I. Ulászló lengyel király és az Árpád-házból származó Hedvig hercegnő leányaként született. 15 évesen, 1320-ban került Magyarországra, I. Károly (Károly Róbert) feleségeként. A királyné alakját több közismert történelmi forrás is megidézi, mint például Zách Felicián merényletének története (1330) vagy a visegrádi királytalálkozón (1335) betöltött szerepe. 1334-ben pápai engedéllyel ő alapította meg a klarisszák óbudai kolostorát és templomát. 1343-ban fia, az immár az ország trónján apja örökébe lépő I. Lajos király adományozta neki Óbudát, ahol kiépítette királynéi rezidenciáját. 1380-ban, saját kérésére, itt, a "királynéi városban" helyezték örök nyugalomra, a klarisszák templomában.

105 éves a mozi Óbudán
(2009. június 22. –
2009. október 30.)

Narten György 1904-ben alapított sátormozija volt az első fényszínház Óbudán. Az azóta eltelt 105 évben számtalan mozi született és szűnt meg a III. erületben. A kiállítás ezeknek a "mozgóknak" a történetét mutatta be eredeti tárgyak, fotók, plakátok és dokumentumok felhasználásával.

Video a Youtube-on ITT.