A szobornéző séta alkalmával a Fő tér és az Óbudai Múzeum közelében található köztéri szobrok megtekintésére, történeti hátterük és alkotóik bemutatására kerül sor. A szobrok történetén keresztül egyben ízelítőt kapunk Óbuda egy-egy jelentősebb eseményével, meghatározó személyiségével kapcsolatban.

Részletek a címre kattintva!

Az előző időpont olyan gyorsan betelt, hogy a nagy érdeklődésre és a hosszú várólistára tekintettel egy újabb időpontban is megtartjuk a sétát! Ez alkalommal a hajdanán a Szentlélek tértől délre működő ipari egységeket mutatjuk be.

Kattintson a címre a részletekért!

Hogyan lett egy tipikus óbudai braunhaxler család fiából Óbuda első embere?

Az elkövetkezendő időszakban három szakaszban mutatjuk be Harrer Pál életét és tevékenységét. Idén életútját ismerhetjük meg, jövőre a városegyesítésben betöltött szerepét, 2024-ben pedig Harrer Pál fiával, Ferenccel találkozhatunk, aki jelentős szerepet játszott az 1950-ben létrejött Nagy-Budapest létrehozásában.

Részletek a címre kattitva!

Szávoszt Katalin kivételes, tehetséges és sokoldalú polihisztor művészként: tervező iparművészként és individuális alkotóként Óbudát interpretálja grafika sorozatának formájában. Egyike azon Óbudán élő és alkotó művészeknek, akik Óbuda művészetének izgalmas, magas színtű olvasatát kínálják a közönségnek.

A magyar művészeti életben jegyzett, kvalitásos művész 2021-ben döntött úgy, hogy műveinek egy jelentős részét, kézzel rajzolt, érzékeny vonalvezetésű, különleges, a korszellemet megragadó grafikai alkotásait az Óbudai Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének ajándékozza.

Részleteket a címre kattintva olvashat!

A lakosság segítségét kérjük egy készülő tablókiállításhoz. Olyan régi fotókat keresünk, amelyek Kaszásdűlő múltjáról szólnak.

Részletek a cikkben, a címre kattintva!

50 éve, 1971. november 21-én hunyt el Ugray György, a tehetséges, sokoldalú és termékeny óbudai szobrász- és képzőművész, aki modern kori polihisztorként számos műfajban kipróbálta magát.

Az erdélyi születésű, eredetileg asztalos végzettségű Ugray György 1926-ban költözött Magyarországra. Az Iparművészeti, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányait követően tehetségére korán felfigyelt a művészi szakma, 1938-tól már a Műcsarnok tárlatain rendszeresen kiállító és jegyzett művész volt. A római Collegium Hungaricum ösztöndíja során olyan mesterműveket alkotott, mint a Flóra, a Primavera, vagy a Piéta. Komoly szakmai és egzisztenciális sikerekkel a háta mögött 1943-ban tért vissza Magyarországra, családjával Óbudán telepedve le, ám pályája nem tudott kiteljesedni. A II. világháborús hadifogságból hazatérve szobrászati kivitelezőként vállalt munkát a Képzőművészeti Alap Kivitelező Vállalatánál.

Saját műalkotásai közül jellemzően történelmi alakjait megformáló művei valósulhattak meg: Czabán Samu (1959), Gyógyítás (1966), Frankel Leó, Dózsa fametszetsorozat (1968), illetve allegorikus alkotásai: Piéta (1940), Olvasó öregasszony (1959), Óbuda (1967), Első anyaság (1969).

Ugray György - bár a római iskola harmadik generációs művészeként mind az olasz, mind a magyar művészet nagy reménységének tartották - nemesi származása és értelmiségi családja miatt a kommunizmus évtizedei alatt a magyar szobrászművészetben nem tudta elfoglalni az őt megillető helyét, életművének kanonizációja az utókor restanciája.

Az Óbudai Múzeum négy bronzalkotás bemutatásával tiszteleg a művész előtt halálának 50. évfordulóján: Fekvő nő lepellel (1960), Háború és Béke (1965), Fekvő nő tükörrel (1960).

Az alkotások 2021. november 22-től 2022. február 16-ig voltak láthatóak.

Óbuda gazdag és színes gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik. A pandémia időszaka alatt a múzeum szombatonként megjelenő KAJATÉMA című rovatával igyekezett ezt a gazdagságot bemutatni.

A hetente közölt recepteket gyűjtöttük most össze a múzeum honlapján, hogy az érdeklődök maguk is fakanalat ragadva egy csipetnyi „Óbudát” varázsolhassanak az étkezőasztalukra.

1995-ben, negyed századdal ezelőtt jelent meg "Óbuda Évszázadai" címmel a III. kerület történetét bemutató monográfia, amely több kiadást is megért és páratlan népszerűségre tett szert a helytörténet iránt érdeklődők körében. E munka szellemiségét követve, a tudományos ismeretterjesztés jegyében látott napvilágot az "Óbuda Története" című tanulmánykötet 2020-ban, az Óbudai Múzeum kiadásában, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat támogatásával. 

A kötet megírásában 40 szerző vett rész, a legfontosabb és legfrissebb kutatási eredményeket közvetítve. Tették mindezt több mint 600 oldalon, közel 500 darab (köz- és magángyűjteményekben őrzött) eredeti archív és jelenkori városi fénykép, ásatási fotó, metszet, térkép és műtárgyfotó segítségével, amelyek még érthetőbbé és élményszerűvé teszik a 2000 éves Óbuda történetét.

A kötet megvásárolható az Óbudai Múzeum recepcióján. Ára: 9.700 Ft

Az Emlékrablókat Felderítő Nyomozóiroda a segítségedet kéri. De mi ez a szervezet és kik azok az emlékrablók?

Mobiltelefonos nyomozós játékra hívjuk a kalandra vágyókat! Az önállóan játszható szabadtéri játék kiindulópontja az Óbudai Múzeum bejárata, a helyszíne pedig a Fő tér. A résztvevők a Fő tér környékén állomásról-állomásra kalandozva keresik a nyomokat, amelyek elvezetnek az emlékrablók széfjének kódjához és mindeközben nevezetes épületekkel, történetekkel ismerkednek.

A játék végén a széf kódjának megtalálásáért járó, névre szóló „Ügynökigazolvány” a recepción vehető át.

A személyes találkozásig tartson velünk online! Virtuális tárlatvezetések, műtárgybemutatók, gyerekeknek szóló mesék, valamint nyomtatható játékok várják látogatóinkat!

Az Óbudai Múzeum számos kiadványa, kiállításvezetője ingyenesen elérhető a Hungaricana közgyűjteményi portálon! Tartsanak velünk, böngésszenek ismét az elmúlt évtized időszaki kiállításai, óbudai történetei között!

A kiadványok megvásárolhatók a múzeum recepcióján, digitalizálva itt érhetőek el.

A letölthető füzetben hét rövid mese olvasható, amelyekhez különböző játékos feladatok tartoznak. Ezek külön – külön és füzet formátumban is kinyomtathatóak.

A füzetben szereplő műtárgyakkal játékkiállításunkban élőben is találkozhattok!

A híres óbudai textilgyár tulajdonos Buday-Goldberger Leó egyetlen leánygyermeke, Goldberger Friderika 102 évvel ezelőtt, Budapesten született. A Magyar Királyi Állami Erzsébet Nőiskola magántanulója, majd ezt követően a híres Szekeres Margit Leánylíceum diákja volt. Goldberger Leó későn született lánya elmondásából megismerhető, hogy két fiú testvérével ellentétben, édesapja őt igen szigorúan nevelte. Az okos és igen művelt apa azt szerette volna, ha lánya egyedül is, minden körülmények között megállja a helyét az életben, ezért Friderika gyalog vagy busszal járt apja gyárába, drágább ruhákat és ajándékokat is csak ünnepek alkalmával kapott.

1948-ban a Goldberger gyár államosítását követően a család elhagyta Magyarországot, Friderika Franciaországba költözött és ott kezdett új életet. Itt indította be textiltervezői vállalkozását, amely évtizedeken keresztül prosperált, megteremtve a család számára a biztos egzisztenciális alapokat.

Goldberger Friderika az 1990-es években visszatért Magyarországra, hogy családja és szeretett apja óbudai textilfestőgyárát, valamint a Vörösmarty tér 4. szám alatt álló egykori otthonukat is meglátogassa.

2021. február 23-án hunyta le szemeit örökre. Nyugodjon békében!

Óbudán először Narten György mutatványos sátrában zajlott vetítés (1904) a Pacsirtamező utcában. Az 1910-es évek elején új korszak kezdődött, a mozgóképvetítésből a bioszkóp kiszorult, a mutatványosok felhagytak a filmvetítéssel, helyüket a mai értelemben vett mozi vette át. Ekkor kezdődött az óbudai mozik története.

Óbudán, a Külső-Bécsi út 411-413. szám alatt áll egy kis kápolna, előtte egy kőkereszttel. A „Jézus Szívének” ajánlott kápolnát 1886-ban a római katolikus – főleg német származású – óbudai szőlősgazdák emelték hálából azért, mert azt a környéket elkerülte a szőlőkben pusztító gyökértetű, más néven filoxéra.

Hagyományos óbudai ízek és receptek között barangolunk... Tartson velünk a konyhában is!

Az óbudai Fő tér és a Laktanya utca találkozásánál kiszélesedő kis téren állnak 1986 óta Varga Imre (1923-2019) Kossuth-díjas szobrászművész bronzba öntött nő-alakjai, amelyeket az óbudaiak csak „Esernyősök” néven szoktak emlegetni. A hatás olyan, mintha a bronz-hölgyek jártukban-keltükben véletlenül találkoztak volna össze itt a téren és rövid beszélgetés után már mennének is tovább, ismeretlen úticéljaik felé. Pedig erről szó sincs.

Közeleg legjobb barátod, Egérke születésnapja. Egy különleges ajándékkal szeretnéd meglepni, az univerzum legfinomabb sajtjával. Ehhez be kell utaznod a Tejútrendszert, majd vissza kell jutnod a Földre. A csillagokon és bolygókon át vezető utadon számos kihívás és feladat vár rád. Vajon melyikőtök gyűjti össze a legtöbb sajtot?

Ha készen állsz a csillagutazásra, töltsd le a társasjáték kellékeit, nyomtasd ki a szükséges részeket és már kezdődhet is a játék!

A babaház és berendezése mind anyagában, mind kivitelezésében pontosan leképezte a felnőttek tárgyi kultúráját. Amint a felnőttek világban, ebben is megjelentek az egyes korszakok technikai vívmányai, újdonságai. Játékkiállításunk babakonyhái hűen tükrözik az életmódbeli változásokat. Kövessük nyomon a konyhákat, ízeket, recepteket 3 korszakon át!

1902-ben kezdődött meg a tanítás Óbuda első gimnáziumában, mint az V. kerületi Állami Főgimnázium fiókintézete, amely kezdetben a Tímár utcai iskolában működött, ahol egy tanterem állt a 34 tanuló rendelkezésére. Első (megbízott) igazgatója Morvay Győző volt, aki kiváló szakmai csapatot épített ki nagyon rövid idő alatt.

Ezen a héten Hollós Korvin Lajos (1905-1971) életét és munkásságát ismerhetjük meg. Magyar író, költő, lapszerkesztő. Weisz Lajos néven látta meg a napvilágot egy óbudai kispolgári családban. Orvosműszerésznek tanult, szaktudását külföldön mélyítette el. Inaskorától írt, 1922-ben jelent meg első novellája.

Flórián, az Óbudai Múzeum kedvenc mackójának kalandos történetei a játékkiállítás műtárgyai között...

Flórián, Gusztáv és Barnabás egy-egy könyvet lapozgatott a puha szőnyegen heverészve a játékok városának előterében. Szerették újra és újra elolvasni kedvenc történeteiket, eddig észre nem vett dolgokat felfedezni bennük. De ez most valahogy nem kötötte le a kis társaság figyelmét. Felváltva sóhajtoztak. - Mi lenne, ha kitalálnánk valami új játékot? - vetette fel Barnabás. - Mire gondolsz? — kérdezte Flórián. 

Az óbudai Fő téren sétálva, a tér északnyugati sarkán Harrer Pál szobra állít meg minket. Kutas László szobrászművész 2010-ben felavatott alkotása a városrész első polgármesterének állít emléket, akinek tevékeny része volt abban, hogy 147 évvel ezelőtt, 1873. november 17-én egyesülhetett Pest, Buda és Óbuda.

Ezen a héten egy igazi lokálpatrióta óbudai írót, Gyimesi Lászlót ismerhetjük meg. Gyimesi László (1948–2020) magyar író, költő, műfordító, kulturális polihisztor.

A 20. század első felében az új filozófiai irányzatokkal, elsősorban az egzisztencializmussal az időre és az ezzel kapcsolatba hozható társjelenségekre - az emlékezésre, az állandóságra, vagy a mozgásra - egyre nagyobb hangsúly helyeződött. E jelenségek Lazetkzy Rezső művészetében több formában jelentkeztek. 

Lazetzky Rezső már fiatal korától pontos és precíz grafikákban és krétarajzokban örökítette meg szeretett családtagjait, elsőként szüleit, majd rokonait. Ez a munka kiemelkedik a festő életművéből, nemcsak technikailag, de stílusában is. Egy okos, nyílt tekintetű és bátor ember néz szembe velünk.

A Nyugat-Németországban gyártott Playmobil hatalmas népszerűségnek örvendett az 1970-es évektől kezdődően, annak ellenére, hogy nagyon drága és szinte beszerezhetetlen volt hazánkban. Népszerűségét magyar utánzatának, a Schenk figuráknak köszönhette: a magyar történelemhez kötődő figurák a szocializmus szűkös gyermekjáték-világában óriási sikert arattak.

Flórián, az Óbudai Múzeum kedvenc mackójának kalandos történetei a játékkiállítás műtárgyai között...

Flórián óvatosan forgatta a barna színű szalagot puha mancsai között, miközben hagyta, hogy az ablakon át beszűrődő fény életre keltse a rajta lévő figurákat. Egy kis róka kalandjai tárultak fel gombszemei előtt. - És akkor Vuk... Nem, ez így nem lesz jó.

Vajon mit tehetett, milyen munka után nézhetett 1921-ben egy, az Iparművészeti Főiskola (a kérdéses időben: Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola) díszítőfestő szakán frissen végzett iparművész?! A művészélet sosem volt biztos és jól jövedelmező pálya, kiváltképp, ha ez a fiatal a színházi díszletek, kulisszák festésére és a díszítőszakmák dekórumalkotására specializálódott. 

Pár perc múlva 20 óra. A TV Maci elvégzi az esti tornagyakorlatokat, szépen megmossa a fogát, majd leül a fekete-fehér televízió elé és bekapcsolja az Esti mesét. A mese után pedig aludni tér: jó éjszakát, gyerekek! 1963. április 15-ét írunk. Ez a nap a TV Maci első nyilvános fellépése, melyet közel 60 év töretlen népszerűség követ. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy generációk nőttek fel szerethető figuráján, sokszor jobban várva a kedves mackót és hű társát, mint magát az esti mesét.

Barbie a nyugati kultúra illúziójaként, annak áhított képviselőjeként rendkívül kedvelt volt a szocializmus idején a vasfüggöny mögötti országokban is. Míg azonban az Egyesült Államokban néhány dollárért hozzá lehetett jutni, hiszen az volt a cél, hogy minden kislánynak legyen belőle, nálunk prezstízsértékű tárgy lett.

Eheti óbudai írónk Halász Gábor (1901-1945), kiemelkedő magyar irodalomtörténész, író, kritikus. Édesapja révén óbudai családba született.

Sokaknak furcsán és ismeretlenül hangozhat a lókórház kifejezés, pedig ilyen intézmény már az ókorban is létezett.

Biztosan sokan tudják, hogy a Bécsi út és a Táborhegyi út sarkán álló, jellegzetes sárgás téglaépület egykor óbudai vámházként funkcionált. A vámszedés ősi történeti múltra tekint vissza, amely az évszázadok alatt fontos pénzügyi forrása lett az egyes településeknek, amely alól Óbuda földje sem jelentett kivételt.

A világszerte megsüvegelt magyar sportsikerek közül messze kiemelkedik a vízilabdában elért eredmények éremhalmaza. Férfi vízilabdázóink eddig kilenc alkalommal végeztek az élen a nyári olimpiák történetében. Óbudán, az 1887-ben alapított III. ker. TVE (Torna és Vívó Egylet) berkein belül már az 1910-es évek első felétől működött vízipóló csapat. 

Óbuda közösségi közlekedése látványosan fejlődött a XIX. század utolsó harmadától, amely jelentősen javított a településen lakók életén. A városrész közlekedését tovább színesítette, hogy 1933-ban itt állt forgalomba hazánkban először trolibuszjárat. 

Flórián, az Óbudai Múzeum kedvenc mackójának kalandos történetei a játékkiállítás műtárgyai között...

A mackó nagyon szerette a csillagokat nézegetni, de azt hitte róluk, apró, fénylő bogarak, amik beleragadtak egy fekete masszába. Mikor vége lett a diavetítésnek, meg sem tudott mozdulni, még mindig a film hatása alatt volt.

- Látom, nagyon tetszett neked a történet - totyogott mellé Púpos. - Igen - lelkendezett a mackó. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen hatalmas világban élünk. - Bizony, elég hihetetlen. Ha érdekel még a világűr, látogasd meg Holdrakétát. 

A 19. század végén egy olyan, nemcsak hazánkban, hanem az egész kontinensen addig ismeretlen szőlőbetegség jelent meg, amelynek katasztrofális következményei lettek. Az Egyesült Államokból kiindulva a filoxéra az 1850-es évek végén jelent meg Európában és a kezdeti, elszigetelt betegséggócok éveken belül elterjedtek az egész kontinensen. Óbudán 1882-ben jelent meg a filoxéra és az I. világháború végére gyakorlatilag kiirtotta a település egykor virágzó és bőségesen termő szőlőföldjeit. Ennek természeten nagyon komoly gazdasági és társadalmi hatásai voltak az itt élőkre.

Közhely, de a járványok felbukkanása és velük járó pusztítás lényegében egyidős az emberiséggel, így az évezredek alatt Óbuda földjét sem kerülték el. A feltárt régészeti emlékekből tudjuk, hogy a római korban is pusztítottak járványok a térségben, amelyek elmúltával az élet mindig visszatért a megszokott menetébe. A középkor folyamán – a 12. századtól – több ispotály és kórház működött a településen, ahol gyógyulást reméltek a különböző betegségekben szenvedők. A pestis (Yersinia pestis bacilus) is több alkalommal pusztított Óbudán az évszázadok során. 

Kerületünk polgármesterének kezdeményezésére a III. kerületi lakcímmel rendelkezők díjmentesen látogathatják az Óbudai Múzeum kiállításait, a múzeumpedagógiai foglakozásokkal együtt.

A 2003-ban alapított Múzeumpedagógiai Nívódíj azoknak az intézményeknek az elismerése, amelyek kimagasló teljesítményt értek el magas színvonalú múzeumpedagógiai programjaikkal. 2015. szeptember 28-án, a 13. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón az Óbudai Múzeum is ebben az elismerésben részesült a "Mi közöm hozzá?" című projektjével és diákkonferenciájával.

Örömmel értesítjük kedves Látogatóinkat, hogy 2014. augusztus óta KUTYABARÁT MÚZEUM vagyunk és elnyertük Az Év Kutyabarát helye 2014 megtisztelő címet! Ezentúl kiállításainkat bátran felkereshetik kedvenceikkel! A felelős kutyatartás szabályainak betartását, illetve póráz használatát kérjük.

Alig telt el két hónap a MúzeumCafé Díj átadása óta, az Óbudai Múzeum - Goldberger Textilipari Gyűjtemény újabb, eddigi legnagyobb elismerését kapta: május 17-én, szombaton a Múzeumok Majálisán átvehettük az országos múzeumi szakma legrangosabb díját, az ÉV MÚZEUMA DÍJAT!

Budapest egyetlen állandó játéktörténeti kiállítása, az Óbudai Múzeumban, Játék a városban címmel.